• Az életminőség javulását a magyarok többsége az innovációktól várja, jelentős előrelépést remélnek a fenntartható energiák, a klímavédelem, a közlekedés, az egészségügy és a biotechnológia területén
• Az autóipart tartja a leginnovatívabb mobilitási területnek a közvélemény, akár már egy évtized múlva reálisnak látják, hogy Európa átálljon az elektromobilitásra
• 10–15 éven belül sokak szerint eljöhet az okosvárosok és a mikromobilitás korszaka, a közösségi közlekedés reneszánszát élheti, népszerűvé válhatnak a hidrogénbuszok és hidrogénvonatok is
• Az innovatív gyógyszeripartól a ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelését, a mellékhatások csökkentését, az új és ellenállóvá vált betegségek leküzdését várja a többség
• A gyógyszeripari innovációk közül legígéretesebb trendnek legtöbben az új hatásmechanizmusú, személyre szabott gyógyszereket és a génszerkesztést tartják, de a 3D nyomtatású mesterséges szervek fejlesztése is a támogatott célok között szerepel
• Dr. Szászi István, Bosch: „A kutatás eredményei is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény, a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából.”
• Orbán Gábor, Richter Gedeon Nyrt.: „A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás – különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó.”

Budapest – Megosztott a hazai közvélemény a technológiai trendek megítélésében: bár vannak fenntartások, az életminőség javulását a többség hosszú távon az innovációktól, különösen a technológiai és tudományos fejlesztésektől várja. Milyen innovatív megoldásoknak örülnének a magyarok? Hisznek-e az mRNS technológiában vagy a 3D-nyomtatható szervekben? Utaznának-e légitaxival vagy hidrogénvonaton? A közlekedés és a gyógyszeripar jövőjével foglalkozik a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című kutatása, melynek friss eredményeit a BoschxRichter Innovátorok Napja konferencián mutatta be közösen a két hazai nagyvállalat 2025. szeptember 23-án a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

Távol és mégis közel – a magyarok több mint fele nyitott az innovációkra, a többiek egyelőre óvatosabbak

Legyen szó közlekedésről, fenntarthatóságról, egészségügyről vagy a városi élet kihívásairól, sokak szerint az innovatív technológiák hozhatják el a kedvező változást. Magyarországon valamivel többen érzik közel magukhoz a technológiai újításokat (51%), mint ahányan távolságtartással fordulnak ezek felé (48%). Az innovációk befogadása életkoronként, iskolázottság, sőt jövedelmi helyzet szerint is nagyon eltérő. A 16–29 évesek között például több mint másfélszer akkora (64%) az új technológiákra fogékonyak aránya, mint a 60 év felettiek körében (39%).

Az energiabiztonságtól a 3D szervnyomtatásig

Bár az innovációs trendek nagyban befolyásolják, mit gondolunk a legújabb technológiákról, ez fordítva is igaz: a közvélemény sokszor szeretné önmaga kijelölni a számára fontos jövőbeli fejlesztési irányokat. Míg a BoschxRichter közös kutatása szerint a válaszadók a következő 10–15 évben a legkomolyabb technológiai áttörésekre a mesterséges intelligencia (59%), a biztonsági és hadiipar (58%), valamint az ipari automatizálás (53%) kapcsán számítanak, a többség a fejlesztéseket más területeken még fontosabbnak tartaná. A kutatásban részt vevő válaszadók több mint háromnegyede azt szeretné, hogy jelentős előrelépés történjen olyan területeken is, mint a fenntartható energiák (81%), a klímavédelem (80%) vagy az egészségügy és a biotechnológia (77%). Ezek a fejlesztések olyan kihívásokra adhatnának válaszokat, mint az energiabiztonság, a hatékony energiatárolás vagy az új típusú energiaforrások kérdése. Szintén pozitív hatással lehetnének az élővilág megőrzésére, a kibocsátott szén-dioxid csökkentésére és a vízhiány kezelésére. Emellett a várt fejlesztések az új hatásmechanizmusú gyógyszerek létrejöttében, a génszerkesztésben vagy akár a 3D nyomtatású mesterséges szervek területén is eredményt hozhatnának.

A mobilitás jövője: az autóipartól remélik a legtöbb innovatív megoldást

A fenntarthatóság és a klímatudatos városok jövője aligha képzelhető el a közlekedés, a személy- és áruszállítás rendszerének újragondolása nélkül. A kutatási eredmények alapján – az iparág jelenlegi bizonytalanságai ellenére is – egyértelműen az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48%) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40%) is ezt tartják. Emellett sokan tekintik előremutatónak a városi mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) fejlesztését, de a logisztika (32%) és a közlekedési infrastruktúra (30%) területén is hasznosnak és szükségesnek tartják az innovációt.

„A kutatás adatai is megerősítik, hogy a járműipari innovációkra különösen nagy a társadalmi igény. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések kulcsfontosságúak a jövő szempontjából, legyen szó autógyártásról, közösségi közlekedésről vagy a holnap okosvárosairól. A Boschnál folyamatosan olyan technológiákon dolgozunk, amelyek jobbá és fentarthatóbbá tehetik a mai és a következő generációk életét” – fűzte hozzá az eredményekhez Dr. Szászi István, a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban.

10 év múlva: jöhetnek az okosvárosok, reneszánszát élheti a közösségi közlekedés

A válaszadók közel harmada szerint 10–15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak (32%): megvalósulhat a forgalom valós idejű figyelése és automatikus irányítása, a közlekedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó (23–26%) ennél is tovább megy. Szerintük a következő egy-másfél évtizedben Európa jelentős részben átáll az elektromobilitásra, vagyis a belső égésű motorok kiszorulnak az autók és tömegközlekedési eszközök piacáról. Ezzel párhuzamosan az elektromos mikromobilitási eszközök, e-kerékpárok, e-rollerek általánossá válnak majdnem az összes háztartásban. A közösségi közlekedés pedig újra reneszánszát éli majd: fenntarthatóbbá és kényelmesebbé válik, így többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.

Még szoknunk kell az újat: hidrogénvonatok igen, légitaxik nem!

Az okosvárosok eljövetelét nemcsak reálisnak látják a magyarok, de szívesen élveznék is az előnyeit (64%), és sokan élnének (61%) olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerékpárral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén üzemanyagcellás buszok és vonatok is a nagy kedvencek közé tartoznak: a többség (60%) akár rendszeresen is használná ezeket a jövőben. Akadnak azonban olyan innovatív, szinte már utópisztikus lehetőségek is, amelyek inkább ellenérzéseket váltanak ki a hazai lakosságból: a válaszadók mintegy 40%-a elutasítja például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járműveket, illetve a városi légitaxik gondolatát. Sőt, a világ egyes részein már gyakorlatban működő, sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától Magyarországon minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik.

Innováció a gyógyszeriparban: életminőség, hatékonyság és biztonság

A közlekedés mellett, a közvélemény a gyógyszeripart is kiemelten fontos technológiai területnek tartja. Az itt zajló innovációknak nemcsak összetett kutatás-fejlesztési és gyártási folyamatokon kell átmenniük, de számos társadalmi igénynek is meg kell felelniük. Fő elvárásként a válaszadók több mint fele az emberek életminőségének javítását hangsúlyozza (51%), de sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának (37%) és biztonságának (34%) fontosságát is. Vélhetően komplexitásuk és a speciális know-how miatt, azt csak kevesen várják el a gyógyszeripari innovációktól, hogy minden részletükben és mélységükben érthetőek legyenek számukra: az átláthatóságot csak 14%, a közérthetőséget 12% sorolja a főbb szempontok közé.

Innovációval a gyógyíthatatlan betegségek ellen, a kevesebb mellékhatásért

Az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyógyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság döntő többsége (60%). Emellett minden második válaszadó a gyógyszerek mellékhatásainak csökkentését (51%) is célként jelöli meg, de az új betegségek megjelenése és a régiek ellenállóvá válása miatt is (49%) szükségesnek tartják a folyamatos gyógyszeripari innovációt.

„A lakosság számára az innováció nem elvont fogalom, hanem közvetlen elvárás. Különösen, ha gyógyíthatatlan betegségekről vagy a kezelések mellékhatásairól van szó. A Richter Gedeonnál folyamatosan azon dolgozunk, hogy a legújabb tudományos eredményekre építve olyan terápiás megoldásokat fejlesszünk, amelyek valódi választ adnak ezekre a kihívásokra” – emelte ki az eredmények kapcsán Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Kételyek az mRNS technológiákkal szemben, személyre szabott gyógyszereket vár a közvélemény

Az online és más csatornákon ránk zúduló információtömeg fényében nem meglepő, hogy a megkérdezettek ma már nemcsak az innovációkról, hanem a szakmai módszerekről és technológiákról is határozott véleményt formálnak. Ami a gyógyszeripart illeti, a válaszadók itt is a mesterséges intelligencia térnyerését látják a legerősebb folyamatnak (35%), de a hasznosságáról már kevesebben vannak meggyőződve (23%). A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiákban érzékelik az emberek (29%), a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében, ezeket sorolják legkevesebben (17%) a leghasznosabb újítások közé. A kialakult vélemény vélhetően a koronavírus-járvánnyal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos társadalmi viták lenyomata is. Mindezzel szemben, a hazai lakosság a legígéretesebb és leghasznosabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését (32%), az új hatásmechanizmusú terápiákat (26%) és a génszerkesztésre épülő innovációkat (24%) tekinti.

BoschxRichter Innovátorok Napja – harmadik éve közösen

Az idei már a harmadik alkalom, hogy közös konferenciát rendezett hazánk két meghatározó innovatív nagyvállalata, a magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A rendezvény minden évben a világ és a kutatás-fejlesztés aktuális trendjeit helyezi reflektorfénybe, egyúttal a két alapító, Robert Bosch és Richter Gedeon előtt is tiszteleg. A 2025. évi konferencián bemutatásra került a két vállalat „Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok” című közös kutatása is.

A kutatás módszertana

A kutatást a Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából az Europion kutatóintézet végezte. A mobil és webapplikáció-alapú adatfelvételre 2025. május 16–19. között került sor. A kutatás célcsoportját a 16 év feletti magyarországi lakosság alkotta. Az 1072 fős minta reprezentatív életkor, nem, iskolai végzettség, a lakóhely településtípusa és régiója szerint.

Sajtóinformáció:

Varga Zita Hella

Telefon: +36 70 667-6374

A Bosch termékeivel 1898 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára jelentős cégcsoport lett. Hazánkban a Bosch csoport kilenc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A 2024-es pénzügyi évben 2058 milliárd forint teljes nettó árbevételt ért el, ebből a magyar piacra való csoporton kívüli értékesítésből származó árbevétele 313 milliárd forint volt. A magyarországi Bosch csoport több mint 17 400 munkatársat foglalkoztat (2024. december 31-én). Az egyes gyártó, kereskedelmi és fejlesztési egységekhez tartozó kereskedői és szervizhálózat a teljes országot lefedi.

A Bosch csoport különböző technológiák és szolgáltatások vezető nemzetközi szállítója. Világszerte mintegy 418 000 munkatársat foglalkoztat (2024. december 31-én) és 2024-ben 90,3 milliárd euró árbevételt ért el. A cégcsoport négy üzleti területen végez tevékenységet, ezek a mobilitás, az ipari technika, a fogyasztási cikkek, valamint az energia- és épülettechnika. A vállalat célja, hogy üzleti tevékenysége során technológiáin keresztül olyan trendeket határozzon meg, mint az automatizálás, az elektromosítás, a digitalizáció, a hálózatba kapcsolás és a fenntarthatóságra való összpontosítás. A Bosch régiókon és iparágakon átívelő, széles körű jelenléte tovább erősíti innovációs erejét és stabilitását. A szenzortechnológia, a szoftverek és a szolgáltatások terén szerzett, bizonyított szakértelmének köszönhetően a Bosch komplex megoldásokat kínál ügyfelei számára. Emellett a vállalatcsoport a hálózatba kapcsolás és a mesterséges intelligencia területén szerzett tudását felhasználóbarát, fenntartható termékek fejlesztésére és gyártására is alkalmazza. A Bosch célja, hogy „Életre tervezve” technológiájával hozzájáruljon az emberek életminőségének javításához és a természeti erőforrások megőrzéséhez. A Bosch csoport magában foglalja a Robert Bosch GmbH-t, annak több mint 60 országban működő csaknem 490 leányvállalatával és regionális vállalataival együtt. Értékesítési és szolgáltatási partnereit is beleszámítva a Bosch globális gyártási és értékesítési hálózata a világ szinte minden országát lefedi. A jövőbeli növekedés alapja a vállalat innovatív ereje. A Bosch világszerte 136 telephelyen mintegy 87 000 munkatársat foglalkoztat a kutatás és fejlesztés területén.

További információért látogasson el honlapunkra: www.bosch.hu, iot.boschblog.hu, www.bosch.com, www.iot.bosch.com, www.bosch-press.com.

Richter háttérinformáció:

A Richter arra törekszik, hogy globális innovátor legyen néhány kulcsfontosságú tudományos területen, miközben elkötelezett a gyógyszerek világszerte elérhetőbbé tétele mellett. Az 1901-ben alapított, magyarországi székhelyű, 2024-ben 4,7 milliárd eurós piaci kapitalizációval és 2,2 milliárd eurós árbevétellel rendelkező vállalat Közép-Európa legnagyobb K+F központját működteti. Áttörő kutatásokat végez a neuropszichiátria és a nőgyógyászat területén, míg a biotechnológia és generikus készítmények a „megfizethető” kezelési portfóliót erősítik. A fenntartható növekedés iránt elkötelezett Richter a kutatás-fejlesztésbe, a gyártási kiválóságba és a digitalizációba fektet be az orvosi innováció előmozdítása érdekében. További információk a weboldalon: www.gedeonrichter.com